Attila, a lottó balek
Attila és a nagy lottódráma – amikor a kaparós sorsjegy kaparja szét az életedet
A főszereplő
Attila, 55 éves biztonsági őr. Kétgyermekes apuka, szerető férj, és olyan hűséges, hogy a házasságában soha nem kalandozott el… csak a lottózó felé.
A sztori – amikor a szelvény több, mint hobbi
Minden ott kezdődött, hogy Attila előző munkahelye közvetlenül egy lottózó mellett volt. A munkatársakkal jó poénnak indult: egy kis szelvény itt, egy kaparós ott. De Attila hamarosan azon kapta magát, hogy ő nem áll meg egy szelvénynél.
- Munkatárs: "Egy szelvény elég, nem?"
- Attila: "Csak még egy… meg még kettő… meg a szülinapi számaim is…"
És hopp, mire feleszmélt, a fizetése ott maradt a pultnál.
A nyeremény? Elenyésző. Olyan kicsi, hogy a szelvény árát sem fedezte. Ha lenne "Lottó Balekok Klubja", Attila az első sorban ülne, tagsági kártyával.
A feleség verziója – "Vagy piercing, vagy válás"
A felesége először a diplomáciai megoldást választotta: tanácsolta, hogy váltson munkahelyet, minél messzebb a kísértéstől. De kiderült, hogy a függőség már túlnőtt a távolságon.
A lottózó ott volt a fejében, a szívdobbanásában, sőt, a szeme előtt minden szám "nyerőszámnak" tűnt.
És amikor a bankszámla már úgy nézett ki, mint
egy rosszul sikerült matek dolgozat, a feleség bekeményített:
"Attila, most vagy találsz valami természetes megoldást, vagy én találok egy
ügyvédet."
A tünetek – a szerencsejáték-függőség jelei
- A fizetés három nap alatt eltűnt, mint egy nyerő kombináció.
- A családi vacsorán a krumplipürében is számokat látott.
- A gyerekek Monopolyját túl komolyan vette (igen, hitelből vett utcát).
- A feleség már nem engedte a szelvények közelébe a konyhapénzt.
A szúrás – amikor a nyugi-piercing belép a játékba
Attilát végül elhozta hozzám a felesége (kézen fogva, kb. mint egy ovist az első nap). A cél? Féket tenni az idegrendszerére.
Egy nyugtató és impulzuskontrollt segítő akupresszúrás pontra került piercing, ami az agynak azt az üzenetet küldi: "Nem kell minden szelvényt megvenni. Lélegezz. Élvezd, hogy van családod, nem csak kaparósod."
Az eredmények – a lottó helyett élet
- Első hónap: Attila csak egyszer állt meg a lottózó előtt – és továbbment. (A feleség konfettit szórt a nappaliban.)
- Második hónap: Már nem az összes aprót tolta a kaparósokra.
- Harmadik hónap: Először fordult elő, hogy a fizetés végigkísérte a hónapot. (A család pezsgőt bontott.)
- Fél év múlva: A feleség azt mondta, végre visszakapta a férfit, akit feleségül vett – és nem egy függőt, aki titokban sorsjegyeket rejteget a zoknis fiókban.
Mit tanultunk ebből?
- A szerencsejáték-függőség nem játék – hanem a családi kassza horrorfilmje.
- A "még egy szelvény" ugyanolyan hazugság, mint a "csak még egy kocka csoki".
- Néha egy apró szúrás többet ér, mint száz meg nem nyert jackpot.
Attila örök mondata
"Nem nyertem a lottón, de visszanyertem a családomat – és ez a legnagyobb jackpot."
Ha te is ismersz valakit, aki a lottózót gyakrabban látogatja, mint a családját, jusson eszedbe: van kiút a szerencsejáték-függőségből. És néha ez a kiút nem a szelvényeken át vezet, hanem egy apró, mégis hatásos piercinggel kezdődik.